Dolgozatomban a játékelméletek segítségével elemeztem az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborút. A két fél közötti kereskedelmi háború kiemelt jelentőséggel bír, mivel 1. a világ két vezető szuperhatalma között zajlik; 2. egy jelenleg is zajló konfliktusról van szó; 3. az Egyesült Államokban most zajlik az elnökválasztás, melynek eredménye hatással lesz a két fél kapcsolatára. Módszertanként a játékelméleteket használom, ezt alapvetően a matematikában és a közgazdaságtanban szokás alkalmazni, azonban a nemzetközi kapcsolatok területén is fel lehet használni a döntések elemzéshez. Dolgozatom fő kérdése, hogy megéri-e a feleknek kereskedelmi vámokat bevezetni egymással szemben. Hogy erre a kérdésre választ tudjak adni, ahhoz fel kell tárni azt is, hogy milyen okok vezettek a kereskedelmi háború kitöréséhez. Donald Trump amerikai elnök azzal érvelt a kereskedelmi háború mellett, hogy a Kínával meglévő kereskedelmi kapcsolat hátrányos az USA-ra nézve. Ez igaz is volt, hiszen az amerikai külkereskedelmi mérleg Kínával deficetessé vált a 2000-es évektől kezdve. A külkereskedelmi mérleg deficite a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA sokkal többet importál Kínából, mint amennyit oda exportál. Ennek pedig azért van kiemelt jelentősége, mert ez a deficit hatással van az ország folyó fizetési mérlegére is. Ez pedig összességében oda vezetett, hogy a folyó fizetési mérleg is deficites, tehát a lakosság többet költ import termékekre, mint amennyit megtakarít. Emellett a kereskedelmi háború kialakulásában kiemelt szerepet játszott a valutaárfolyam befolyásolása is. A Kínai Központi Bank nem szabadon lebegteti a yuant, hanem ők határozzák meg az értékét és igyekeznek alacsonyan tartani azt. Ez pedig még tovább növeli a kínai állam kereskedelmi többletét. Emiatt döntött úgy Donald Trump, hogy a kínai termékek egy részére védővámot vezet be. A játékelméleti elemzés eredményét úgy lehet röviden összefoglalni, hogy a legnagyobb kifizetést az eredményezte volna, hogyha a felek valamilyen megállapodásra jutnak és fenntartják a szabadkereskedelmet. Azonban a valóságban nem ez történt és a legnagyobb kérdés az, hogy milyen szempont szerint értékeli Donald Trump a kereskedelmi háborút. Gazdasági értelemben mindkét fél számára előnytelen, azonban politikai szempontból nézve lehet úgy értékelni, hogy az amerikai elnök erőt demonstrált.