Kutatásom fő témája a környezeti Kuznets-görbe hipotézis (EKC), mely szerint az egy főre jutó jövedelem (GDP vagy GNP) és a környezeti állapot romlása között fordított U alakú kapcsolat van. Dolgozatomban kitérek az EKC eredetére, az eddig szerzett ismeretek összegzésére, a görbe alakjára ható változókra, valamint a hipotézis fő kritikáira, beleértve a fejlődő és fejlett országok közti különbségeket is. Kutatási kérdéseim a következők: (1) igazolható-e a hipotézis a környezet állapotát mérő mutatók segítségével? (2) Van-e a különbség a fejlődő és a fejlett országok környezeti Kuznets-görbéiben? A környezeti állapot romlásának méréséhez az Environmental Performance Index (EPI) és a Sustainable Society Index (SSI) mutatókat használom. Kvadratikus regressziós modellel megvizsgálom, hogy a környezeti Kuznets-görbe hipotézis igazolható-e azokban az országokban, amelyekről a mutatókról adat fellelhető. Továbbá kitérek a fejlődő és fejlett országok görbéire, azok különböző pályájára. Eredményeim szerint az EKC igazolható az SSI segítségével, az EPI alapján azonban nem. Úgy vélem, egyedi görbékről van szó, így további vizsgálat lenne szükséges, mely azonban az adatok rövid idősora miatt még várat magára. A fejlődő és fejlett országok görbéiben jelentős különbségek mutatkoznak, melyből arra következtetek, hogy a most fejlődő országok nem tudják ugyanazt a fejlődési utat bejárni, mint a már fejlettek.
