A 21. század legújabbkori kihívása a SARS-CoV-2-höz kapcsolódó krízishelyzet társadalmi, szociális, szociálpszichológiai, gazdasági, politikai hatásaival való megbírkózás. Ennek egyik sajátossága, hogy az államok egy globális problémával nemzetállami stratégiák és kormányzati intézkedések mentén próbálnak megküzdeni úgy, hogy a jelenlegi pandémia eltérő kezelése nemcsak az egyébként is meglévő egyenlőtlenségeket erősíti föl, hanem új frontvonalakat is nyit mind a nemzetközi politikai, mind a nemzetközi gazdaságpolitikai szintéren. A dolgozat célja, hogy interdiszciplináris áttekintést nyújtson a SARS-CoV-2 vírus társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásairól, egyben bemutatva a megoldás kulcsterületeként funkcionáló egészségügyi járványkezelési stratégia lokális megvalósítását. A tudományos diákköri munka elkészítése során a statisztikai, történeti, szintetizáló, összehasonlító, elemző és leíró módszerek együttesen alkalmazásra kerültek, az interdiszciplináris megközelítésmód kívánta mértékben és formában. A COVID-járvány 2020 őszeleji, még csak erősödő szakaszának mérete és következménye nehezen volt prognosztizálható, így a folyamatok addig ismert irányai nyújthattak biztos alapot a lehetséges forgatókönyvek felvázolásához. Ezért a legutóbbi hasonló kataklizmát okozó vírus és a SARS-CoV-2 taxonómiai, filogenetikai és epidemiológiai szempontú összehasonlítása, és a társadalomra gyakorolt hatásának összevetése is részét képezi az egyéni eredményeknek. A kritikai elemző munka megállapította, hogy a vírusok mikrobiológiai hasonlóságai ellenére sem szolgálhat az aktuális gazdasági prognózisok alapjául az 1920-as évek pandémia által is generált gazdasági világválsága (és annak kezelési stratégiája). A szerzői kutatómunka hozadéka a pandémia társadalmakat érintő lehetséges (főként gazdasági) következményei és hosszútávú változásai komplex áttekintése. A gazdasági krízis visszaszorítása nem képzelhető el célirányos és hatékony járványkezelési stratégia nélkül, melynek áttekintő megértését szolgálja a különböző betegutakat nyomon követő és a szervezeti struktúrák feladat-változásait is feltüntető saját szerkesztésű folyamatábra. Előbbi megállapítás alátámasztását szolgálja Kína V-alakú gazdasági krízisprofilja is.
