Napjainkban is gyakran vitatott téma az egészségtudatos táplálkozás, azonban a fogyasztók és a szakértők számára hagyományos jellegű (offline), illetve internetes (online) információforrások széles tárháza áll rendelkezésre. A kutatómunkám során különös hangsúlyt fektettem, hogy meghatározzam a digitalizáció hatásait a dietetikusokra, a táplálkozási tanácsadókra és egyéb egészséggel foglalkozó szakemberekre vonatkozóan. Általános célkitűzésemnek tekintettem felmérni az egészség és a táplálkozás területéről alkotott fogyasztói véleményeket, illetve a szakértők mind hagyományos, mind digitális kommunikációjának szerepét. Szekunder kutatásom során hazai és nemzetközi források elemzését végeztem el, hogy e szakirodalmi áttekintéssel megalapozzam a témában történő további kutatásaimat. A primer adatgyűjtést három kvalitatív módszerre építettem fel, végeztem netnográfiás vizsgálatot, szakértői mélyinterjút és fókuszcsoportos kutatást is. A netnográfia során a témához kapcsolódó kulcsszavak találati számainak elemzését végeztem el, amelyhez a Google és az Instagram keresőmotorjai voltak segítségemre. Továbbá különböző online platformok megtekintésével is kitértem a fogyasztói szerepkörök vizsgálatára. A szakértői mélyinterjú kérdéssorának kialakításához az eddigi kutatási eredmények járultak hozzá, végül három szakértő állt rendelkezésemre. A fókuszcsoportos kutatás során, egy fogyasztói csoport bevonásával igyekeztem az elhangzottak alapján meghatározni a legfontosabb következtetéseimet. A szekunder és primer kutatásaim rámutatnak, hogy információkeresésnél a hagyományos források helyett az online eszközöket részesítik előnyben a fogyasztók, ezáltal az első hipotézisem beigazolódott. A netnográfiás vizsgálatnál megjelent egy jelentős befolyással bíró csoport, a „közvetítő”. Emellett a szakirodalom is igazolja a második feltételezésem, tehát a referenciaszemélyek jelentős hatással vannak a fogyasztókra. Az előbbiek, és a társadalom egészségértés problémájának érdekében a hiteles forrásból származó információk internetes elérésére van szükség, ezzel beigazolódott a harmadik hipotézisem. Jövőbeli célom a téma kiegészítése kvantitatív kérdőíves kutatás elvégzésével. A kutatásom egyik korlátja, hogy csupán szakértőkkel végeztem interjúkat, ezt a későbbiekben ki kell terjeszteni a digitális véleményvezérek felé is. Úgy gondolom, hogy a dolgozatom által feltárt eredmények segítségként szolgálhatnak az említett szakértők számára.
