A dolgozat célja az állami lakáspiaci ártámogatások és a lakáspiaci áfa reálgazdasági hatásainak elemzése. Magyarországon a lakáspiaci állami közbeavatkozásoknak nagy hagyománya van. A lakáspiaci támogatási rendszer 2015-öt követően újabb lendületet kapott a CSOK és a kedvezményes lakáspiaci áfa bevezetésével. Bár a CSOK pontos reálgazdasági hatásai, annak komplex felépítése miatt nehezen elemezhetők, azonban véleményem szerint a hatásának megértésében sokat segíthet az egyszerű lakásár támogatási rendszer hatásainak megértése. A CSOK-kal szemben a lakáspiaci áfa azonban egy makrogazdasági modell keretében könnyen elemezhető. Ehhez Iacoviello munkájából kiindulva egy komplex, a lakáspiac közel minden komponensét tartalmazó RBC (reál üzleti ciklus) modellt hoztam létre. Ehhez a korábbi szerzők munkáin kívül az új lakások használt lakásoktól való elkülönítésére volt szükség. Ezáltal magyarázni lehet az a stilizált tényt, miszerint az új lakások lényegesen drágábbak, mint a használt lakások, valamint a két lakástípus ára gyakran nem mozog együtt. Továbbá a használt lakások piacát az új lakások piacától elkülönítve lehet vizsgálni. Így a modell keretei között értelmezhető az új és a használt lakások ártámogatása. Az albérletpiac Rubaszek és munkatársai mintájára került a modellbe. Az eredmények alapján a kedvezményes újlakás áfa eltörlése gyorsan lezajlódó visszaesést fog eredményezni az új lakások kibocsátásában és az építőipari foglalkoztatottak számában, valamint reálbérében. Eközben tartósan meg fognak növekedni az új, a használt, valamint az albérletárak. A negatív hatások ellensúlyozását javaslom, amelyre a bemutatott támogatási rendszerek közül az új lakások ártámogatása a leginkább alkalmas, az újlakás áfa növelésének hatásával ellentétes irányú hatásai miatt.
