A gazdasági életben zajló folyamatok megértése, a növekedést és fejlődést, a gazdasági fejlettséget meghatározó tényezők feltárása már régóta központi kérdései a közgazdaságtudománynak. Számos kutató foglalkozott az elmúlt évszázadokban és ma is a gazdasági fejlettség kérdéskörével. A különböző korok befolyásoló tényezőinek függvényében eltérő válaszok születtek a gazdasági fejlettség tudományában. Számos irányzat és nézet alakult ki az idők során, melyekben más-más gazdasági folyamatok kerültek előtérbe. Valamennyi irányzatban központi kérdésként jelenik meg, hogy hogyan mérhető, milyen indikátorokkal fejezhető ki egy gazdaság fejlettsége. Kutatási kérdéseim alátámasztására korrelációszámítást és regresszióanalízist alkalmaztam. Megvizsgáltam, hogy melyek azok a tényezők és folyamatok, melyek meghatározóak lehetnek egy ország gazdasági fejlettségének szintfelmérésekor. A számítások eredményeképp igen szoros összefüggést tártam fel a gazdasági fejlettség növekedése és a lakosság legalacsonyabb iskolai végzettségének csökkenése között, valamint gyenge összefüggést előbbi és a legmagasabb iskolai végzettség növekedése között. A kapott eredmények függvényében megállapítható, hogy a gazdasági fejlettség alakulását nagyban befolyásolja a lakosság iskolai végzettségének alakulása, tehát a gazdasági fejlettség szintje összefüggésben áll a humán fejlettségi szinttel. Megállapítható továbbá, hogy a gazdasági növekedés és fejlődés, fejlettség mérésére kidolgozott jelentős mennyiségű mérőszám közül a kezdetben legalkalmasabbnak tűnő GDP és az egy főre jutó GDP rengeteg hiányossággal rendelkezik, ezért nem nyújt hű képet egy gazdaság fejlettségének tényleges szintjéről. Ily módon egy ország gazdasági fejlettségének mérésekor figyelembe kell vennünk a társadalmi és egyéni jólétet is mérő számos egyéb mutatót is. Összességében pedig megállapítható, hogy függetlenül attól, hogy a gazdasági fejlődés és fejlettség kulcstényezőinek vizsgálatakor melyik nézettel értünk egyet, vagy mely módszert, vagy mérőszámot alkalmazzuk, az innováció és a humán erőforrás központi magtényezőnek számítanak a fejlettségi szint alakulásában. Azt gondolom, hogy a 21. század globalizálódó világgazdaságában és társadalmában a fejlődés motorja a technológiai fejlődés és az ehhez alkalmazkodó humán erőforrás lehet. Továbbá az is megállapítható, hogy egy adott ország gazdasági fejlettségi szintjének alakulásáról csak a gazdasági és társadalmi folyamatok együttes elemzése révén kaphatunk valódi képet.
