A készpénz, mint fizetési eszköz és a készpénzfizetés, mint fizetési mód életünk részét képzik. A megszokás, a kényelem, a biztonság, a fizikai kapcsolat mind azon tényezők közé tartoznak, amelyek hozzájárulnak ezen fizetési módhoz való ragaszkodásunkhoz. Ugyanakkor előtérbe került a készpénzfizetés megszüntetése. A téma jelentősége ellenére a gazdasági körforgásban résztvevők és a lakosság véleményéről kevés felmérés készült. A TDK dolgozat megírása során a célom az volt, hogy szűkebb környezetemben kérdezzem meg a lakosságot az adott témával kapcsolatban. A kutatásba a főváros agglomerációjához tartozó Vác városát és a vidéki környezetben elhelyezkedő Rétság települést vontam be, melyek kiválasztásánál szerepet játszott a fővárostól való távolság. A primer vizsgálat során a kérdőívkutatást zárt és nyílt kérdésekkel folytattam le. A lakossági online kérdőívet 2018. november és 2019. január között 139 magánszemély töltötte ki, míg a mélyinterjúk során 11 egyéni és 12 társas vállalkozást kérdeztem meg. Az online elérhető kérdőívet nyomtatott, papír alapú formában 10 személlyel is kitöltettem főként az idősebb generáció miatt, akik nem rendelkeznek számítógéppel. A kérdőívek kiértékelésekor többek között célom volt megtudni, hogy adott környezetben milyen fizetési szokások jellemzik a lakosságot, illetve milyen fizetési műveletek a vállalkozásokat. A kapott eredmények jelzik, hogy a készpénzfizetés eltörlésével a megkérdezettek többsége nem ért egyet. Az emberek szeretik használni a készpénzt és biztonságosabbnak érzik, az elektronikus fizetőeszközökkel ellentétben. A két város nem reprezentatív mintaként tekintett lakosságának, csekély része, összesen 16 fő nem rendelkezik folyószámlával. Ennek oka, hogy nincs munkahelyük, továbbá a bank költség és a pénzfelvétellel járó kényelmetlenségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság vásárlásai során leginkább debit kártyával fizet. A bankkártya elfogadóhelyek számát és a városok méretét tekintve egyik város sem mondható elmaradottnak. Azonban a legtöbb vállalkozás nem rendelkezik terminállal és nem is tervezi annak bevezetését. Mindez rávilágít arra, hogy a vizsgált települések (mind a vállalkozások, mind a lakosság) nincsenek felkészülve az elektronikus fizetési rendszer egyeduralmának bevezetésére. Vizsgálataim alátámasztják a hazai és a nemzetközi szakirodalmak, illetve felmérések azt, hogy a vidéki térségekben kevésbé alkalmazzák és inkább elutasítják a nem készpénzes fizetési módokat.
