A dolgozat témájaként a szokásos piaci ár meghatározásnak egy speciális módszertanának vizsgálatát választottam, mely a hatóságok és az adózók eltérő megítélése alapján fontos és releváns. A dolgozat első részében, a kapcsolódó fogalmakat fejtem ki. A jövedelmezőségi mutatók alkalmazása a szokásos piaci ár meghatározásának egyik speciális módszere, melynek lényege, hogy nyilvános számviteli beszámolók alapján végzünk összehasonlító elemzéseket. Alkalmazása esetében mindig kérdéses az adatbázis használat, és hogy milyen mintahalmazt generáljunk, mely reprezentatív mintának számítson a későbbi elemzés során. Ezt követően, tekintettel arra, hogy a számviteli beszámolók alapján történik a vállalkozások összehasonlítása, nemzetközi és nemzeti szinten készítettem egy kitekintést, hogy a különböző országok esetében tapasztalható-e eltérés a számviteli szabályozások között. Arra a következtetésre jutottam, hogy mind nemzetközi mind nemzeti szinten a számviteli szabályok nem egységesek, sőt még nemzeti szinten is tapasztalhatók eltérések. Nemzeti szinten ezt követően megvizsgáltam, illetve levezettem, hogy az összes gazdálkodónak megközelítőleg 11%-a rendelkezik nyilvánosan lekérdezhető adatokkal. A dolgozatom témája egy reprezentatív mintának a kiválasztására irányul, mely során külön figyelmet fordítok annak elemzésére, hogy az összehasonlító minta összeállítása során a tevékenység mellett milyen paramétereket, feltételeket szükséges vagy esetleg érdemes vizsgálni. Ilyen feltétel például, hogy a vállalkozás mérete és a vállalkozás jövedelmezősége, illetve a területi elhelyezkedése és a vállalkozás jövedelmezősége közt van-e összefüggés, azaz a minta megalkotása során tekintettel kell-e rá lenni? A dolgozat során élelmiszer kiskereskedelmi egységeket üzemetető vállalkozásokat elemeztem. Az összehasonlító minta leválogatását területi alapon, és árbevétel alapon is csoportosítottam, és elemeztem. Tekintettel arra, hogy a három területi alapon történő mintavétel alapján minimális eltérést tapasztaltam, megállapítható, hogy országos viszonylatban a budapesti mintavétel reprezentatív mintának tekinthető. Abban az esetben, ha a budapesti vállalkozások országos szinten reprezentatív mintának tekinthetők, egyértelműen megállapítható, hogy az árbevétel szerinti szűkítés a megfelelő mintavétel esetében egy kulcsfontosságú tényező ezért javaslatom alapján az árbevétel szerinti szűkítést mindenképp alkalmazni szükséges a minta kiválasztása esetében.
