A Dél-dunántúli régió különböző statisztikai kimutatások alapján az elmaradott térségek közé tartozik. Fontos az egyenlőtlenségek vizsgálta a felzárkózás érdekében. Az egyenlőtlenségek méréséhez a legtöbb esetben különböző jövedelmi adatokat használnak. A jövedelem, egy olyan komplex indikátor, amely az egyik legfontosabb mutató az életkörülmények meghatározásánál. Ennek tartalma 1988 óta nem változott és az adatok folyamatosan rendelkezésre állnak. Hazánkban már az ötvenes évek óta közkedvelt téma a jövedelmi egyenlőtlenségek vizsgálata. Az egyenlőtlenségeket többféle mutató segítségével lehet vizsgálni, ilyen például a Theil-féle mutató, a Gini-index és a Hoover-index. Grafikusan szemléltetni a különbségeket a Lorenz-görbe segítségével lehet. A Gini-index értékkészlete 0-1 között van, az 1 értéket akkor veszi fel ez a mérőszám, ha a vizsgált ismérv egyetlenegy területegységen összpontosul. A Theil-index numerikus eredménye negatív entrópiában van megadva, így a nagyobb szám, nagyobb rendezettséget jelez, tehát minél nagyobb a szám, annál közelebb vagyunk a jövedelemegyenlőséghez. A Hoover-index mértékegysége százalékos, képletében két mennyiségi ismérvet találhatunk, melyek felcserélhetők, ezért egy szimmetrikus mutatóról beszélhetünk. Ha a mutató a nulla értéket veszi fel, akkor a vizsgált mennyiségi ismérv területi eloszlása egyenletes. Dolgozatomban ezeket a mutatókat használva, a jövedelmi egyenlőtlenségek dinamikáját igyekeztem feltárni. A Dél-dunántúli régió településeinek egyenlőtlenségét az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisának adatai alapján tanulmányoztam, 2000-2018 közötti időintervallumban. Az így kapott eredmények szignifikanciáját ANOVA teszt segítségével vizsgáltam. Összeségében elmondható, hogy az egyenlőtlenségek mértéke stagnált a vizsgált időintervallumban. A régió megyéiben az egyenlőtlenség mértéke különböző, a lakosságot figyelembe vevő mutatók (Hoover-index, Gini-index) szignifikáns különbséget mutattak, míg a Theil-index alapján nincs különbség. A tesztek alapján Baranya megyében van a legnagyobb egyenlőtlenség, majd ezt követi Somogy és Tolna megye. Ezeket a megyénkénti egyenlőtlenségeket a Lorenz-görbe jól szemlélteti.
