A dolgozatomban a játékosítást, egy alkalmazott példán keresztül, a tudásmegosztást, és a változásmenedzselés témáját dolgoztam fel. A játékosítás az utóbbi években, mint a kutatások terén (Reiners, Wood, 2015), mint az üzleti körökben (Narayanan, 2014) nagy érdeklődésre tett szert. Számos területen jelent meg a banki megoldások (Rodrigues et al., 2014), a turizmus segítőjeként is. (Negruşa et al., 2015) Habár a gamifikáció, azaz a játékosítás erős kritikákat szült „nyomorék” megvalósítása révén. (degenerált ponthasználatai miatt pontifikációként is csúfolják). (Robertson, 2010) Etikai szempontból is érték kritikák, a manipuláció, a kihasználhatóság miatt (Bogost, 2014). Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a gamification képes bizonyítani a hatékonyságát, s ezt elismert kutatási eredmények is bizonyítják. (Hamari et al., 2014 ) Következésképpen a következő kutatási kérdések merültek fel a kutatásom során:
Fő kérdés:
- Milyen hatással vannak a kísérleti alapon kiválasztott gazdasági szervezetekre az általuk használt, a primer kutatásomban leírt játékosított nem játékrendszerek?
Alkérdések:
- Segít-e a primer kutatásomban leírt játékosított nem játékrendszer a kísérleti alapon kiválasztott gazdasági szervezeteken belüli tudásmegosztásban?
- Segít-e a primer kutatásomban leírt játékosított nem játékrendszer a kísérleti alapon kiválasztott gazdasági szervezeteken belüli változásmenedzsmentben?
A kutatásom három különböző, legalább 15 főt foglalkoztató cégre épült. A szervezetek neveit nem osztom meg, a vezetőségek kérésére. Ezek a szervezetek a piac különböző ágazataiban tevékenykednek: a kereskedelem és vendéglátás, információ kommunikáció, valamint művészet, szórakoztatás – egyéb szolgáltatás. A kutatói kérdések vizsgálata az LPC. LMX, és TIPI tesztek számszerűsíthető eredményei, és egy véleményezésre adott kérdőíves teszt diskurzus elemzésével történt. Viszonyítási alapként a teszteket a játékosított nem játékrendszer bevezetése előtt is kitöltettem. Úgy gondolom, hogy a tesztek nagy száma nélkül nagyon nehezen értettem volna meg az emberi szociálpszichológiai faktorokat. Nem tudtam volna kellőképpen elmélyülni a kutatásom összegzésében. A függő változó az, hogy elfogadják-e a szervezetek a játékosítást a mindennapi munka során. A független változók egyrészt maguk a személyek, és jellemzőik, másrészt a környezeti tényezők a vizsgált szervezetekben. A kontroll biztosítása érdekében több szervezetet vizsgáltam.
