Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen szerepet játszik az ESG feltételrendszer alkalmazása a fenntartható befektetési alapok kialakításában és teljesítményében. Vizsgálataim során kétféle adatelemzési módszert alkalmaztam. Kvalitatív kutatás keretében mélyinterjút készítettem, ahol a gyakorlat igazolta a dolgozatban leírtakat mind a szűrési kritériumokra, mind az ESG pontszámok felhasználására vonatkozóan. Az alapkezelők elsősorban szakmai és pénzügyi alapokon nyugvó döntéseket igyekeznek hozni a befektetési stratégia megválasztásakor vagy az alap összetételének meghatározásakor, ugyanakkor az ESG szempontok figyelembevételével kapcsolatos motivációk igen változók lehetnek. Kvantitatív kutatásom alapjául a Refinitiv adatbázisa szolgált. A hagyományos és az etikus alapok hozamai között jelentős különbségeket találtam annak függvényében, hogy rendelkeztek-e ESG minősítéssel az adott alapok vagy sem. A 10, az 5 és 3 éves loghozamok kb. 0,68-0,72-1,14 százalékponttal magasabbak azon hagyományos alapok esetében, amelyeknek van ESG pontszámuk, az etikus alapoknál ezek a különbségek alacsonyabbak, kb. 0,66-0,38-0,88 százalékpont körül alakultak. A hagyományos alapokat összehasonlítva az etikus alapokkal, arra a megállapításra jutottam, hogy minden időtávon az etikus alapok teljesítettek jobban, a különbségek szignifikánsnak mondhatók 5%-os szignifikanciaszinten. Regresszióanalízissel vizsgáltam meg azt, hogy található-e szignifikáns kapcsolat a vállalatok által elért pénzügyi teljesítmény és az ESG pontszám között. Dummy változóként kezelve az ESG pontszámot az mondható, hogy azok a vállalatok, amelyeknek volt közzétett ESG pontszáma, jobb teljesítményt értek el. Az ESG minősítés 2,73%-os magyarázóerővel rendelkezett abban a modellben, ahol eredményváltozóként a vállalatok által elért 10 éves loghozam, magyarázóváltozóként pedig az ESG pontszám szerepelt, mint dummy változó. Az átlagos loghozamokat összehasonlítva azt kaptam, hogy annak a 42.519 vállalatnak, amelynek nem volt ESG minősítése, átlagos loghozama -1,04% volt, míg az ESG pontszámmal rendelkező 7.134 vállalat ugyanezen mutatószáma 8,32%-os érték körül alakult. Az ESG feltételrendszer alkalmazása önmagában pozitívum, a számok azt mutatják, hogy igenis lehetünk a pénzügyeinken keresztül felelősek a környezetünkért, a társadalomért és ezért nem feltétlenül kell a hozam egy részét feláldoznunk, de a magasabb ESG pontszám elérésének a jövedelmezőség szempontjából lehetnek negatív hatásai is.
